Meglepő „vallomást” tett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elismerte ugyanis, hogy éveken át pontatlanul közölte a szegénységi adatokat, így azok jóval kedvezőbb képet festettek a magyar valóságról. A friss, javított számadatok azt mutatják, hogy a relatív szegénység mértéke magasabb, mint amit korábban nyilvánosságra hoztak.
A KSH sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a korábban közzétett szegénységi statisztikák nem tükrözték megfelelően a valós helyzetet Magyarországon – írja a Pénzcentrum.hu.
Valóban a szegénységi küszöb felett?
A hivatal által közölt adatokban a jövedelmi csoportok eloszlása nem követte a szokásos normál eloszlást, amit több kutató is észrevett a kimutatásokban. Éppen a szegénységi küszöb feletti kategóriákban mutatkoztak feltűnő kiugrások.
Tátrai Annamária, az ELTE Statisztika Tanszékének oktatója és Gábos András, a Tárki vezető kutatója áprilisban írt elemzést arról, hogy a KSH évek óta olyan szegénységi adatokat közöl, amelyek a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét vetik fel. A kutatók sokáig vártak azzal, hogy a nyilvánossághoz forduljanak a problémával. Két évvel korábban, már 2023-ban jelezték először a KSH-nak az UNICEF által is észlelt problémát, azt, hogy a magyar jövedelemadatokban egy megmagyarázhatatlan kiugrás van épp a szegénységi küszöbnél – közölte a 444.hu.
Nagyobb a szegénység, mint kimutatták
A KSH most elismerte, hogy a kimutatott relatív szegénység valóban nagyobb volt az országban, mint amit a korábbi adataik jeleztek. A pontatlanság három évben is szignifikáns mértékű volt, amit a mintavételi hiba sem magyaráz.
A KSH hangsúlyozta, hogy módszertani hibát nem követtek el, álláspontjuk szerint pusztán véletlen egybeesés, hogy éveken keresztül éppen a szegénységi küszöb környékén jelentkezett adattorlódás, ezért felelőst sem neveztek meg a hibáért. Visszautasították a politikai befolyásolásra vonatkozó vádakat.
Hétfőn a honlapján visszamenőlegesen korrigálta az adatokat a hivatal, a módosítás következtében például a 2021-es relatív szegénységi mutató 12,1 százalékról 13,5 százalékra emelkedett. A frissített adatok értelmében 2017 óta nem javult a relatív szegénység helyzete Magyarországon.
A Mosthir.hu megírta korábban, hogy a KSH szerint 704 ezer forintot keresett júliusban egy átlagos magyar.
