A mostanában megszokottnál akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a Balaton vízállása az évszázad végére. Van miért aggódnunk?
A Balaton aktuális állapota, vízszintje, vízminősége, a tó turizmusa mindenkit foglalkoztatnak, ezért is írunk rendszeresen a tóról itt a Mosthir.hu-n is. Az őszi esőzések mellett sem nő igazán a tó vízszintje, ahogy arról nemrég beszámoltunk.
KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDIK: Drámai a helyzet a Balatonnál: Erre számíthatunk a jövőben a szakértő szerint
Ebben a cikkünkben a „Balaton a klímaváltozás tükrében – Viharfellegek a magyar tenger felett?” elnevezésű tudományos konferenciáról számolunk be.
A tónak nem feltétlenül káros az MTA Balaton-konferenciájának előadói szerint az alacsony vízállás, ha ez az embereket aggasztja is. A változás elkerülhetetlennek látszik, és ha meg akarjuk őrizni a mostani partvonalat, azt kell megoldanunk, hogy vizet vigyünk a Balatonba – írja az Euronews.hu – szúrta ki a Sokszínű Vidék.
Tovább fog csökkenni a Balaton vízszintje
A mostanában megszokottnál másfél méterrel is alacsonyabb lehet a Balaton vízállása az évszázad végére. 2040 körül ugyanis fenntarthatatlanná válik a Balaton jelenlegi vízszintje a klímaváltozás miatt, legalábbis ha megmaradnak a mostani trendek. 2070 körülre pedig elveszik az a lehetőségünk is, amivel most növelni tudjuk a vízszintet.
Az alacsony vízszint viszont nem feltétlenül jelent ökológiai katasztrófát, sőt, a magas vízállás bizonyos szempontból még rosszabb is a tónak – derült ki az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia keddi konferenciáján, ahol alaposan körbejárták, mi lesz Közép-Európa legnagyobb tavának jövője.
A Balaton igazából csak egy vízfátyol a tájon, a kétezres évek elejének nagy aszályai pedig rádöbbentették az embereket arra, hogy mennyire sebezhető. A vízszintszabályozás innentől nem szakmai, hanem politikai ügy lett, aminek komoly visszhangja van a társadalomban is: sokan aggódni kezdenek, amikor azt látják, hogy fogy a víz a tóban
– fogalmazott Honti Márk, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
Drasztikus ütemben melegszik a Balaton, főleg télen
A globális felmelegedés szembetűnő következménye a Balaton vizének fokozatos melegedése. A BLKI kutatója, Tóth Viktor szerint az 1960-as évekhez képest most 2,1 fokkal magasabb a tó vizének átlagos hőmérséklete. A téli hőmérséklet pedig még gyorsabban növekszik, évente átlagosan 1,3 fokkal. Ha ez így folytatódik, akkor nemcsak a balatoni jégnek mondhatunk búcsút (utoljára egyébként 2017-ben fagyott be a Balaton), hanem húsz éven belül gyakorlatilag el is tűnik a különbség a téli és a tavaszi átlagos vízhőmérséklet között.
Sőt, 2080-ra a téli és a nyári vízhőmérséklet között is megszűnhet a differencia.
Nem marad más lehetőség, mint a vízutánpótlás
Ahhoz, hogy a tó jelenlegi alakja megmaradjon, és ne zsugorodjon össze a vízfelszín, a jövőben vízpótlásra lesz szükség. Ezt több előadó is felvetette, ám egy ilyen megoldásnak óriási költségei lennének, és ha máshogy alakulnak az éghajlatváltozási trendek, még az is lehet, hogy nem is lesz szükség rá. Abban viszont egyetértettek a szakértők, hogy fel kell térképezni, honnan lehetne vizet hozni a Balatonba.
Másféle strandokra lehet szükség
A vízszint ingadozására, valamint csökkenésére a társadalomnak is reagálnia kell.
Olyan strandokat kellene kialakítani, ahol természetes határvonal van a part és a víz között. Így alacsonyabb vízállás esetén csak néhány méterrel beljebb húzódik a víz, és nem veszi el rögtön az emberek kedvét a fürdőzéstől az iszapba vezető lépcső látványa. Szintén segíthet alkalmazkodni a helyzethez, ha az emberek kisebb merülésű vitorlásokat vesznek, ezek ugyanis alacsonyabb vízszintnél is több helyen elférnek majd majd
– vázolta fel Honti Márk, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
Az alacsonyabb vízszint önmagában még nem jelent problémát a tó számára ökológiai szempontból. Az elmúlt évek kutatásai kimutatták, hogy az algavirágzások annál intenzívebbek, minél magasabb a vízszint. A klímaváltozás az algavirágzások gyakoriságát is növeli.
Naptej és rágcsálóirtók is mérgezik a tavat
A part menti területek beépítése és a nádas feldarabolása mellett az emberi tevékenység számos más módon is hatással van a Balatonra. Kezdve azzal, hogy egy nyári szezonban nagyjából 850 kilogrammnyi naptej oldódik bele a vízbe, ez pedig a vízibolhákon végzett kutatások szerint befolyással van az állatok növekedésére, aktivitására és reprodukciós képességeire is.
Szintén komoly probléma, hogy a mezőgazdaságból származó kemikáliák továbbra is bemosódnak a tó vizébe. Egy néhány éve elvégzett kutatás 418 különféle vegyületet mutatott ki a Balatonból, köztük rákkeltő gombaölő szereket, rovarölő szereket, rákkeltő gyomirtókat (például glifozátot is), valamint rágcsálóirtókat is. Utóbbiakat már több vidra teteméből is kimutatták a kutatók.
A Balaton jövője a magyar emberek kezében van
A Balaton Magyarország egyik legfontosabb turisztikai célpontja, ahol 2024-ben 8,7 millió vendégéjszakát töltöttek el az emberek, túlnyomórészt magyarok.
Ha azt akarjuk, hogy a Balaton vonzó legyen a turisták számára a jövőben is, akkor vigyáznunk kell a tóra. Márpedig a Balaton vízgyűjtő területe teljes egészében Magyarország határain belül fekszik, így a tó jövője kizárólag a mi kezünkben van
– hívta fel a figyelmet Sulyok Judit, a Pannon Egyetem adjunktusa.
