Mintha egyre többször kapnánk hírt arról (vagy az OMSZ-től, vagy az Időképtől) hogy valahol nagy jégeső hullott. Olaszországban például rekordnagyságúnak számító darabot is találtak és Cento környékén óriási pusztítást végzettt nem olyan régen a vihar. A legutóbbi hír pedig az volt, hogy Kisvárdán öltött téli jelleget a táj a zuhatag után.
A Mosthir.hu feltett néhány kérdést az OMSZ-nek. Arra voltunk kíváncsiak, vajon tényleg több-e az utóbbi időben a hasonló eset, elsősorban Magyarországon.
Kezdjük a legfontosabbal. Hogyan mérik a számukat? A jégesők megfigyelésére, detektálására az Országos Meteorológiai Szolgálatnál két módszert alkalmaznak – válaszolta Bihari Zita, az Éghajlati Osztály osztályvezetője.
Egyrészt a hagyományos csapadékmérő állomásokon a napi csapadékösszeg mérése mellett az észlelők egyéb időjárási jelenségeket is feljegyeznek, így azt is, hogy volt-e aznap jégeső. A feljegyzés azonban csak az esemény előfordulására vonatkozik. Tehát az észlelő alaposságától függ, hogy utal-e a jég nagyságára, mennyiségére.
Ez a módszer azért hordoz bizonytalanságot magában, mivel az OMSZ csapadékmérői nagyjából 25 km-es térbeli fedettséget biztosítanak országosan. Viszont a jégeső általában kis tér- és időbeli kiterjedésű zivatarfelhőkből, szupercellákból esik, így azok sokszor nem megfigyelhetők a mérőállomásaikon.
Nézzük a másik lehetőséget. A radarmérésekből számított jégvalószínűség előnye hogy nagy tér- és időbeli felbontású. Ennek is van azonban hátránya, mivel a módszer alapján nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy valóban volt-e jégeső. Továbbá Bihari Zita szerint nincs elegendően hosszú mérési idősor ahhoz, hogy a változás, miszerint a korábbiakhoz képest több, vagy kevesebb volt idén a haonló természeti jelenség, kimutatható legyen.
Több a jégeső?
A fentiek alapján az Országos Meteorológiai Szolgálat nem tud teljes bizonyossággal válaszolni arra a kérdésre, hogy idén nagyobb-e a jégesők kialakulása, amely általában kis tér- és időbeli kiterjedésű, nagy csapadékmennyiséget adó zivatarfelhőkből, szupercellákból érkezik.
A nagycsapadékú napok száma viszont növekedést mutat a 80-as évek elejétől vizsgálva, így feltételezhető, hogy az intenzív csapadékokat okozó események heves kísérőjelenségei, mint például a jégesők gyakorisága is nőtt.
– írta válaszában az OMSZ.
Ezt olvastad? Meghalt egy biciklis Somogyban.
