Farkas András: Ezért kapnak sokkal kevesebb nyugdíjat a nők – 6 sorsdöntő ok

Kenyeres Bence
Kenyeres Bence  - újságíró Tags:
Fásult nők láthatók, akik adminisztratív munkakörben dolgoznak, elegáns ruhában vannak, és frusztráltak.
Farkas András nyugdíjszakértő összegyűjtötte azt a hat tényezőt, amelyek következtében a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

Legalább hat tényező játszik közre a nők alacsonyabb keresetében, és ez a nyugdíjak mértékében is megmutatkozik. Farkas András nyugdíjszakértő összegyűjtötte az okokat.

Friss hírlevelében számolt be Farkas András nyugdíjszakértő, melyek az okai a nők alacsonyabb keresetének. Ez nem csupán a munkaképes korú nők esetében jelentős tényező, hanem a későbbiekben, a nyugdíjazás során is sorsdöntő. Nézzük a 6 tényezőt!

1. „Fűrészfogkarrier”

A nőknél több esetben is megszakadhat, majd újraindulhat a szakmai karrier. Ennek közismert oka, hogy a gyermekvállalás során és a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) igénybe vétele idején a munkavállalás általában szünetel. Ez a felállás minden gyermekáldás során folytatódhat, és az idős hozzátartozók gondozása is beleszólhat a képletbe.

Ezek miatt a nők munkahelyi kiszolgáltatottsága sokkal jelentősebb, mint a férfiak esetében. A férfiakra nem jellemző ez az ingadozó pályaív.

2. „Láthatatlan munka

A láthatatlan munka az az általában nők által végzett, gyermekneveléssel, családtagok gondozásával és a háztartásban végzett munka, amely nem nyilvánul meg a GDP-ben. Fontos tény, hogy e tevékenységek hiányában a teljes gazdaság összeomlana.

A nők által végzett láthatatlan munka globálisan átlagosan napi 4 óra 20 perc munkavégzést jelent, ennek révén a nemzetközi GDP 6,6%-át állíthatták volna elő, ha a számításba beletartoznának ezek a tevékenységek. Ráadásul Magyarországon 2024-ben a láthatatlan munka becsült időtartama összeadva napi 11 millió órát (sic!), éves szinten 4 milliárd órát tett ki. Ennek révén a magyar GDP 15%-ával egyenértékű hozzáadott értéket kapunk.

A fűrészfog-karrier és a láthatatlan munka női nyugdíjvárományra gyakorolt negatív hatásait Farkas András azzal enyhítené, hogy a magyar nyugdíjrendszerben is lehetőség adna a nyugdíjjogosultságok szülők közötti megosztására. Ebben kulcsszerepet játszana a házastársak között megosztható nyugdíjjóváírás eszköze.

3. Részmunkaidő

A nők esetében jellemzőbbek az alacsonyabb nyugdíjjogosultságot eredményező jogviszonyok. Ilyenek például a részmunkaidős állások, az egyszerűsített foglalkoztatási formában végezhető – közismert nevén alkalmi – munkák, az őstermelői tevékenység, a kisadózással végzett vállalkozói tevékenységek.

Ha a fentiek egyikében egy bizonyos időszakban „a járulékalapot képező kereset nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a szolgálati időt is arányosítani kell a nyugdíjszámítás során„. Ennek következtében a megszerezhető nyugdíj összegét a jelentősen alacsony járulékalap mellett még a mérsékeltebb szolgálati idő is sújtja. Ráadásul a részmunkaidős munkakörökben a leépítés, így a munkanélküliség veszélye is nagyobb.

4. Alacsony fizetésű ágazatokban végzett munka

Az alapvetően nőiesnek címkézett szakmákban általánosságban az elérhető átlagkereset is alacsonyabb. Ilyenek például a szociális, az otthonápolási és idősgondozói ágazatok, valamint az adminisztratív munkakörök és a jogalkalmazói munkahelyek. Ha az életpálya során alacsonyabb az átlagkereset, akkor a nyugdíja is alacsony(abb) lesz a női munkavállalónak.

5. „Üvegplafon”

A nők vezetői érvényesülése előtt jelentős akadályok tornyosulnak. Ha megvizsgáljuk, arányaiban mennyi nő dolgozik vezetői pozicióban, jelentős különbséget látunk: a vezetők körülbelül egyharmada nő, míg kétharmada férfi.

A vezető beosztásokban dolgozó nők karrierje sok esetben „üvegplafonba” ütközik, amelyet sokszor kizárólag a nemük miatt érnek el. Ráadásul a női vezetők keresete átlagosan 20%-kal kisebb, mint a férfi vezetőké.

6. Lappangó nemi és életkori diszkrimináció

Ugyan jogszabályban rögzítették, hogy tilos a nemi vagy életkori megkülönböztetés a munkaerőpiacon is, így nem jelenhet meg olyan álláshirdetés, amelyben kikötik, hogy gyermekvállalás előtt álló, kisgyermekes, illetve nyugdíjazás előtt álló nők nem jelentkezhetnek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a fenti tényezők a végső döntésben mégis befolyásolhatják a munkaerő-kiválasztást.

Érdekelnek további híreink a nyugdíjtémában? Kedden Farkas András hírlevele alapján kiszámítottuk, mennyit veszíthet, aki idejekorán vonul nyugdíjba.

Bízunk benne, hogy hasznos információkkal szolgáltunk! Ha szeretnél még több hasonló témájú cikket olvasni, csatlakozz hozzánk a Mosthir.hu Google News oldalán!
által Kenyeres Bence újságíró
Követem:
Alapszakos diplomámat a Budapesti Corvinus Egyetemen szereztem 2019-ben a kommunikáció- és médiatudomány szak digitális közélet specializációján, majd ugyanott 2021-ben mesterszakos végzettségemet is megkaptam e szakmában politikai kommunikáció szakirányon. Az elmúlt években elsősorban közéleti újságírással foglalkoztam, de érdeklődésem kiterjedt horizonton mozog: zenei, tömegközlekedési és társadalomtudományi kérdésekben is otthon érzem magamat. Újságírói munkám során voltam már hírszerkesztő, címlapfelelős és főszerkesztő is különböző médiumoknál, így már fiatalon megismerhettem a szakma fontos aspektusait. Munkámat az elkötelezettség és a precizitás határozza meg.